Szex, szerelem, kapcsolatok, család, divat, karrier – az élet, aminek mi, nők csak az egyik aspektusát ismerjük. De hogyan látják Ők a dolgokat, akik állítólag a Marsról jöttek?Karesz ezen a héten arról írt nekünk, mi az igazán vonzó a fesztiválozásban.

Nekem ha nyár, akkor fesztivál és biciklitúra. Utóbbi minden nyáron egy fix hét, mikor a régi banda összejön és jól érzi magát nem kevés alkohol társaságában, szigorúan barátnők nélkül.

A fesztiválokról pedig ma már nem kell beszámolót tartani, hiszen szinte mindenki járt már legalább egyen. Nyáron mindig van az országban egy jó kis zenei party; a kínálatból mindenki kedvére válogathat pénztárca, szabadidő vagy ízlés szerint.

Én már inkább az utóbbi alapján válogatok, de volt olyan nyár, amikor minden bulira elmentem a közép- és főiskolás, a bizonyos gondtalan évek alatt voltak. Akkor valahogy szabadabban élveztem a hangulatot, mélyebben vizsgáltam a körülöttem tengődő lányokat. Mert ha fesztivál, nyár, zene, pia és a csajozás is természetes, és akkoriban nem voltam még ellene az egyéjszakás kalandozásoknak sem.

Emlékszem az első fesztiválra, amire kimentem. ’94-ben még Eurowoodstock néven futott a Sziget. Ha egy időutazást lehetne tenni a hajdani Szigetre, akkor bizony nagyon sokan meglepődnének nemcsak a korabeli állapotokon, hanem az 1800 Ft-os hetijegyen is. A nagyszínpad még a dombnál volt és csak a mostani központi területen, a nagy réten lehetett sátorozni.

Egy valami azonban nem változott. A pasik most is főként szemet legeltetni és ismerkedni mennek ki. Az biztos, hogy a csajok sokkal könnyebben engednek a csábítóknak, közvetlenebbek és nem utolsó sorban jóval kevesebb ruhát viselnek, mint a hétköznapokon. Annak idején, az első Szigeten nálunk a rumos alma volt a sláger. A kisboltban vett sima kommersz rumot kevertünk almalével, szigorúan kétliteres flakonba. A lányok úgy itták, mint a vizet, és persze a hatás sem maradt el. Az egyébként is könnyed fesztiváli hangulatot megdobta, az amúgy is bulihangulatra csökkent feszültséget, bátortalanságot még inkább feloldotta, és kész is volt a projekt.

Előfordult, hogy a „kell egy hét együttlét” szlogen helyett minden este más nőosztagot cserkésztünk be cimboráimmal, és nem minden esetben hagytuk őket hazamenni, vagy a saját sátrukban éjszakázni.

pink.hu